Napjainkban már általános igénnyé vált, hogy az iroda-, vagy lakóház - egyébként kihasználatlan - tetőfelületén az utca forgatagától elzárt, kellemes pihenőkertet alakítsunk ki. Így a telek kihasználtsága, és ezzel az ingatlan értéke is ugrásszerűen növekszik. Az emberek mellett azonban élőlények millióinak is életteret adunk egy tetőkerttel. Pozsgások, vadvirágok és, fűfélék, apró bogarak, lepkék és madarak, ahogy megteremtődnek a feltételei, elkezdik kialakítani maguk számára a megfelelő környezetet. Kialakul egy új élettér az eddig csupaszon heverő holt felületeken.
A ZÖLDTETŐK TÍPUSAI
Kertészeti szempontból kétféle zöldtetőtípust különböztetünk meg. Az egyik az extenzív zöldtető, ahol 8-20 cm-es ültetőközegbe ültetjük a helyi klímában már bizonyítottan szárazságtűrő, ellenálló, évelő, főleg pozsgás növényfajokat. A tető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas az alacsonyabb terhelhetőség (1,6-2,4 kN/m2) miatt.
Intenzív zöldtetőről beszélünk a minimum 30 cm ültetőközegű, akár a talajszinti kerttel megegyező tetőkert kialakításakor. A kertészeti réteg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt, 1-1,5 m mély talaj esetén akár már kisebb fákat is telepíthetünk. Legalább olyan sokoldalúak mint egy használati kert, így rendszeres ápolást és öntözést, tápanyag-utánpótlást, és gyomtalanítást igényelnek. Ebből kifolyólag az építési és karbantartási költsége a legmagasabb.
A zöldtető funkcióját tekintve alapvető különbség figyelhető meg a két típus között. Míg az intenzív tetőknél a kertet a használati igényhez formáljuk, az extenzívnél a helyi ökológiai adottságok figyelembevételével alakítjuk ki a vegetációt.
Az extenzív zöldtetők növényeivel szemben elsődleges követelmény a nagyfokú szárazságtűrés. Ideális, ha alacsony a tá
forrás: zeosz.hu, epiteszmernok-tervezo.hu
